VIA APPIA

Minden út Rómába vezet, és minden Rómába vezető út kincseket és látnivalókat rejteget. Az Aventinus csendes dombján a máltai priorok palotájának kapu-kulcslyukán keresztül, egy reneszánsz kert fölött pontosan a Szent Péter-bazilika Michelangelo tervezte kupolájára látnak rá a kukucskálók századok óta.

Az út mentén több érdekes, spirituális élményt nyújtó látnivaló sorakozik.






A monumentális téglakapu után alig 800 méterre áll a bájos kis Quo Vadis templom (Chiesa del Domine Quo Vadis),








éppen ott, ahol a legenda szerint a menekülő Szent Péter találkozott Jézussal, s megkérdezte tőle, hová megy? (Domine, quo vadis - Uram, hová mész?). Krisztus erre azt felelte, Rómába megyek, hogy újra keresztre feszítsenek. (Eo Romam iterum crucifigi).
Péter visszafordult, s nem sokkal később valóban keresztre feszítették. A történet Henryk Sienkiewicz Quo Vadis című regényéből ismerős lehet. A kis barokk templomban láthatjuk a híres lengyel író mellszobrát, és a fejjel lefelé megfeszített apostol képét, aki nem tartotta magát méltónak arra, hogy Jézushoz hasonlóan fejezze be életét.

A Via Appia Anticán több ókeresztény katakombát (San Callisto, Domitilla) is találunk, de közülük a San Sebastiano maradt fenn a legjobb állapotban. A négyszintes temetkezési helyet már a Kr. u. I. században is használtak, majd a IV. század elején halálra nyilazott római katonát, Szent Sebestyént temették el itt, de ereklyéit később a katakomba fölött álló San Sebastiano fuori le Mura templom Albani-kápolnájába vitték. Szintén itt látható a barokk nagy szobrászának, Berninek gyönyörű Szent Sebestyén-szobra is.

A csendes, rusztikus úton tovább sétálva elérjük az igen jó állapotban fennmaradt Maxentius cirkuszt, mely a IV. századból származik. A feljegyzések szerint csupán egyszer rendeztek benne játékokat, Maxentius császár fiának, Valerius Romulusnak a temetése alkalmából. A Maxentius cirkuszból már jól látható Caecilia Metella robosztus, dobalakú síremléke, mely a köztársaság kora óta őrzi a Via Appiát. A nemes hölgy a triumvir Marcus Licinius Crassus fiának felesége volt. Szarkofágja ma a Farnese palotában látható. A síremléket a középkorban a Caetani család erődítménynek használta.

Via Appia régi és új út

Ez az út vezetett a latin szövetség fontos városaiba, így állomásai kezdetben: Aricia, Forum Appii, Terracina, Fondi, Formia, Minturnae, Sinuessa, majd Capua. Kr. e. 190-ben meghosszabbították Beneventumon (Benevento) és Venosán át, majd egy század múlva Brundisiumon (Brindisi) keresztül Tarentumig (Taranto). Teljes hossza így elérte a 563 km-t. Kezdeti hadászati jelentősége ezáltal megnőtt, ez az út kötötte össze Rómát a görög- és a keleti világgal. Jelentőségét fejezi ki a „regina viarum” (az utak királynője) elnevezés. Eredeti építője neve mellé a Kr. u. II. században Traianus császár nevét is felvették. Szilárd kőlapokkal fedett (via strata) út volt, melynek egyes szakaszai a mai napig alkalmasok a közlekedésre, pl. Velletri körzetében.